Legkeresettebb alkotók
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Csók István (1865-1961)

Életrajz

Festő.
Sáregres, 1865 - Budapest, 1961

Kossuth-díjas (1948 és 1952); kiváló művész (1952). A budapesti Mintarajztanodában Gregus János, Székely Bertalan, Lotz Károly, 1886-87-ben a müncheni akadémián Löfftz, Hackl, végül 1888--89-ben a párizsi Julian akadémián Bouguereau, Robert-Fleury növendéke volt. Ezután évekig Münchenben élt, s képeivel nagy nemzetközi díjakat nyert (Ezt cselekedjétek..., 1890; Árvák, 1891 stb.). 1896-ban csatlakozott a Hollósy Simon vezette nagybányai csoporthoz, s a nyarakat Nagybányán töltve Budapesten élt. 1903-ban Párizsba költözött, s festészete egyre inkább közelebb került a posztimpresszionisták foltfestéséhez, színei az impresszionisták keveretlen ragyogásához. Ekkor készültek nevezetessé vált aktos kompozíciói (Műteremsarok, 1905, Magyar Nemzeti Galéria; Thámár, 1906, Római Galéria; Vámpírok, 1909 stb.). Hazatérve 1911-ben nagy állami aranyérmet nyert (Wlassics-arckép, Magyar Nemzeti Galéria). 1914-ben gyűjteményes kiállításon mutatta be addigi alkotásait a Műcsarnokban. Ebben az időszakban festette legszebb és legérettebb képsorozatait (a kislányáról festett Züzü-képek, 1910-15; Balatoni sorozat, 1916-31; Sokác képek, Tulipános láda 1910 után. Arcképek, Keresztapa reggelije 1911032 stb.). 1920-ban A Szinyei Társaság elnökévé választották. 1921-től 1932-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára. A II. világháború kitöréséig egyenletes és fejlődő erővel dolgozott, új (Zsuzsánna, Lila fauteuil, Margit-híd bővítése, tájképek stb.) és régebbi témáin (Nirvána). A háború azonban lefékezte munkakedvét és munkabírását, amely később magas kora miatt már csak részben tért vissza. Egyike volt azon kevés számú nem olasz művésznek, akinek önarcképét az Uffizi-képtár kitüntetésképpen gyűjteményében kifüggesztette. Műveinek túlnyomó része a Magyar Nemzeti Galériában található, ahol 1965-ben emlékkiállítása volt. - A modern magyar plein air festészet egyik vezető alakja, a nagybányai festőművészek harcostársa. 1880-ban Párizsban a Julian Akadémián A.W. Bouguereau és T.Robert-Fleury voltak mesterei. 1882-1885 között a Mintarajziskolában Greguss János, Székely Bertalan, Lotz Károly növendéke volt. 1886-1887-benMünchenben a festőakadémiára járt, ahol L. von Löfftz és G. von Hackl akadémikus oktatásában részesült. Művészetének első, realista jellegű korában népi tárgyú, erőteljes, rajzos jellegű figurális ábrázolásokat, majd színgazdag népviseletbe öltözött fiatal sokác nőket festett. Második korszakában vált Párizsban aktfestővé és elhagyva jelképes jellegű erotikus modorát, kiváló koloristalett. Harmadik korszakában, idehaza érte el művészete tetőpontját balatoni tájképeivel, valamint a kislányáról, Züzüről festett ciklusával és a tájat, arcképet, csendéletet egybeolvasztó színdús kompozícióival. Gyűjteményes kiállításai voltak Budapesten 1914, 1935-ben, Velencében 1934-ben.Képviselve az állam és főváros, számos vidéki város, továbbá Róma, Velence és Firenze gyűjteményeiben. Műveinek túlnyomó része a Magyar Nemzeti Galériában található, ahol 1965-ben emlékkiállítása volt. A MIÉNK(Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre )művészegyesület egyik alapítója.1920-tól a Szinyei Társaságnak, 1949-től a Magyar Képzőművészetek Szövetségének volt az elnöke.

Lexikális referencia

Magyar: MFGA:118, ML:I/478
Külföldi: Benezit:3/293, Thieme-Becker: VIII/183, Vollmer:1/499